Disznótor - magyar étel, recept, sajt, hurka blog

Disznótoros receptek! Magyar konyha, magyar íz! Kolbász, hurka, sajt, karaj, sonka és sok paprika, hagyma, pecsenye, pörkölt, egytálétel! Segítség azoknak , akiknek körülményei nem engedik meg a disznóvágást! Olcsó és gazdaságos otthon egy így elkészített étel! Segítség a Budapesten és a városokban élőknek és azoknak is, akik disznóvágásra készülnek.. Magyar íz, sok paprika, magyar recept, ne számolja senki a kalóriát! Igazi füszeres, ínycsiklandozó , zsíros, szaftos finomságokkal viszont tele tömjük a gyomrot! Készen állsz?.Ha neked nem kell a diéta, de kell egy jó kaja, itt a helyed! Útra fel!

Címkék

Konyhai-, és egyéb gépek, eszk.

Friss topikok

  • takacsveca93: A rakottkrumpli is simán beleférne a magyar konyha legjavába :) Egyszerű elkészíteni és finom. www... (2018.06.26. 22:39) Magyar konyha legjava
  • zsolo73: Szalonnát, kolbászt, sonkát sem lehet 120 kg-os fogpiszkálóból rendeset készíteni. Éretlen, egysze... (2013.01.28. 19:21) Sertés kiválasztása - Milyen sertést vágjunk?
  • atlbilbaoo: Ez a tojásos mérés szenzációs! Ki fogom próbálni én is! (2009.03.04. 10:11) Pácoldatok - sertésfeldolgozásnál
  • Zsoldos Imre: A véreshurka készítésénél a bazsalikom és a borsikafű csodákra képes,a kolbász készítésénél ... (2008.12.11. 20:56) Vegyes hurkák
  • balog györgy lászlo: káposztás hurka (2008.08.25. 09:24) Káposztás húsételek

Háztartási gépek

jól élünk

Sertés kiválasztása - Milyen sertést vágjunk?

2007.10.21. 02:51 Etuka



A disznóölés az állat beszerzésével kezdődik.

A beszerzés általában piaci sertésvásárlás: idegen, leggyakrabban egyszer látott termelőtől vesszük az állatot.

Megesik, hogy a vásárló nem ért a sertéshez. Belső "sugallatokra", vagy külső rábeszélésekre hallgatva fizeti ki a vételárat, viszi haza az állatot. Csak az állat levágása, felbontása után derül ki, hogy rossz vásárt csinált. Késő bánat!

 A csalódások elkerülésére néhány jó tanács:

  • Gondoljunk a család szükségleteire. Arra, hogy mit akarunk. Több szalonnát és zsírt, kevesebb húst? Vagy több füstölhúst, több kolbászt és sonkát és kevesebb zsírt és kevesebb szalonnát?
  • Ha a család sok szalonnát de ugyanakkor némi húst is igényel, akkor vágjunk kihízott (de nem öreg) báznai sertést. Ezek az állatok 60% fehérárut és 40% hőst ígérnek ( a csontok és a zsigerek nélküli állományt számítva).
  • báznai fajta vásárlásánál szemrevételezéskor figyeljünk az állat testén áthúzódó "keresztcsíkozásra". Ez az első lábaknál az egyik körmétől, a háton keresztül teljesen érjen át a másik köröm végéig. A szőrzete legyen ritka! Tapintásra úgy ítélhetjük meg a szalonna minőségét, ha a lapocka (elülső comb) alatt, a hajlatban a bőrnek "vastag fogása" van. Ekkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a hátszalonna túlhaladja a 6-8 centiméteres vastagságot. Ha a fogás vékonyabb, akkor több húst nyerünk.
  • Sok szalonnának, zsírnak vásároljunk mangalica fajtát. A kiért, kihízott mangalica leölt és kitakarított súlyának 70%-a is lehet a fehéráru és csak 30%-a hús. Azonban ez is zsírrétegekkel gazdagon átszőtt.
  • Ha sok húst akarunk, akkor vágjunk Berkshire vagy Nagy fehér fajtákat. Ezek közepes korban 100 kg körül vannak. A leölt zsigerek és csont nélkül számolt állatok 65-70% húst és 30-35% fehérárut nyújtanak. 100 kg-os élősúlyon felül megváltoznak, eltolódnak az arányok. Egyre több lesz a zsír és egyre keveseb a hús.
  • Lehetőleg ne vásároljunk élősúlyban 100-120 kg-on felüli állatokat. Ha a család nagy és a szükséglet 200 kg élősúly körül van, akkor is a leghelyesebb, ha két 100 kg-os állatot vásárolunk.
  • Kisebb állatok előnye az is, hogyközepes korúak. Húsuk sokkal hosszabb ideig eltartható mint a nagy, öreg, vagy mint a túl fiatal állatok húsa.
  • Ha kocát vásárolunk - legyen az bármilyen faja - a leeresztett hasú, fél centiméternél nagyobb emlőbimbős állatokat utasítsuk vissza. Ilyenkor nem lehetünk bizonyosak abban, hogy az állat nem vemhes-e.
  • Megfordítottt a dolog az ártányoknál. Ezeknél a leereszkedett has a sok háj jele.
  • Soha ne vásároljunk olyan állatot, amely nem áll a lábán. Könnyen varrhatnak így beteg állatot a nyakunkba,  és különösen a törött lábú állatokra figyeljünk. Ezek törött sonkáját semmire sem használhatjuk, mert a bevérzett húst nemhogy hónapokig, de még hetekre sem tarthatjuk, el.
  • Nemrégen malacozott, úgynevezett "lerágott" kocákat se vásároljunk. Ezeket nagy emlőbimbójukról és redős bőrű combjukról ismerhetjük fel. Az ilyen állat hasalját szinte semmire sem lehet felhasználni, mert tejízű. Ezenkívül húsa is nedvdús, tehát romlandó.
  • Ne vásároljunk frissen ivartalanított (herélt) ártányokat. Vannak fajták, amelyek a beavatkozás után 6 hónapra elveszítik kellemetlen ízüket, de a biztonság miatt csak olyan ártányt vágjunk, amelyet 8 hónapnál régebben heréltek. Ezeket onnan ismerjük meg, hogy a bőr tapintásakor a hátszalonna nem olyan kemény, mint a frissen herélt kanoknál. Ha az állatot kifejlett korában műtötték (az ilyet hívják kanlottnak és ilyet ne vegyünk), agyarai fejlettek. Lelkiismeretlen termelők ezen úgy segítenek, hogy az agyarakat letörik. Ennek nyoma azonban mindig látszik. Tehát: nézzünk bele az állat szájába!
  • Figyeljük meg az állat ürülékét is. Ha az sárga, akkor az állat kukoricán nőtt és húsra, szalonnára és zsírra egyaránt kiváló minőségű. Ha az ürülék más színű, akkor az állat minősége gyengébb. Minden más felfogással ellentétben ne vágjunk olyan sertést, amelyet moslékkal neveltek. Gyakran maga a tenyésztő dicsekszik azzal,, hogy az állatot zsíros moslékkal etette. Az ilyen állat húsa nagyon nedvbő, így nagyon romlandó.
  • Elég nehéz dolog az élősúlyt megbecsülni.
    Tanácsos a hozzávetőleges súly megállapításához megmérni az állat hosszát az orr tövétől - ez szemmagasságban van - a farok tövéig. A centiméterekben kapott számot szorozzuk meg a sertés övméretével. Ezt közvetlenül a lapockák ( elülső combok) mögött mérjük. A szorzat eredményét a nagyon kövér állatoknál osszuk el 120-al, a közepes disznóknál 130-cal, vagy a hús állatoknál 140-nel. Így megkapjuk a hozzávetőleges élősúlyt. A kapott adat és a valóság között csupán 2-3 kg-os eltérés lesz.

3 komment

Címkék: milyen sertést vágjunk

A bejegyzés trackback címe:

https://disznotor.blog.hu/api/trackback/id/tr44202632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bíborbt 2009.01.03. 16:41:14

... ha valaki tud "Berkshyre" tisztavérű állományt, ill. sertést, kérem értesítsen. Köszönöm!

zsolo73 2013.01.28. 19:08:33

Nagyon nagy butaság, ha valaki nem vesz 100-120 kg felüli állatot! Manapság egy nagy fehér, lapály, vagy duroc, pietrain, hungahib, kahib fajta jó lehet. Ezek keveréke még inkább. 200-300 kg felett is remek a hús kihozatal, érett hús és zsír! 100-120 kg-os állat húsa , és zsírja nem érett! Én 400 kg feletti duroc x pietrain láttam, ettem. Nem volt rajta 150 kg mangalicának megfelelő zsír, de a húsa... A karaj mint egy anakonda, sajátunk volt!

zsolo73 2013.01.28. 19:21:29

Szalonnát, kolbászt, sonkát sem lehet 120 kg-os fogpiszkálóból rendeset készíteni. Éretlen, egyszerűen nem jó! A hús eltartására vonatkozó bejegyzés sem igaz! Az idősebb állatok 200-300 kg húsa ugyanúgy fagyasztható, és sokkal ízletesebb! Nem a kukorica az egyetlen szempont, hanem pl a fehérje is!